MAGNOLIA BT

H.-7500.NAGYATÁD Dózsa Gy.u.26. Pf.:62.

TEL.:+36-82-352-632 MOBILTEL.: 30-979-2346

E-mail.:info@magnoliabt.hu ; web.:http://www.magnoliabt.hu


 

KISKER ÁRAK:

ELÉRÉSI CÍMEK:

FAJTAVÁLASZTÉK:

FENYŐLEÍRÁSOK:

CSERJE LEÍRÁSOK:

ÚJ FAJTÁINK:

AJÁNLOTT LINKEK:

DEUTSCH:

AKCIÓK:

SZÁLLÍTÁSI FELTÉTELEK:

KERTI INFÓK:

FENYÖ KÉPEK:

CSERJE KÉPEK:

HENEZIA KÉPEK:

IMPRESSZUM:

ENGLISH:

A NÖVÉNYÁPOLÁS - TÁPANYAGELLÁTÁS

A faiskolai növények trágyázása, tápanyagellátása egy külön kérdéskör, mivel sok fajtáról van szó általános érvénnyel nem lehet a témát megközelíteni . Általában normál kerti viszonyok között telepítés előtt nincs kifejezetten szükség nagy mennyiségű tápanyag talajba dolgozására. A gondot az jelentheti, hogy a házi kertek túlnyomó többsége valamikor a közelmúltban építési terület volt. Ebben az esetben nemegyszer szükség van a növény ültető közegének a megjavítására, vagy teljes cseréjére is. Legtöbbször a magas mésztartalom, a túlzott tömődöttség, építési anyagmaradék - sitt, esetleg régebben kivágott fák tuskója okozhat gondot. Ilyenkor célszerű a problémát okozó anyagok teljes mélységig való eltávolítása, helyette pótoljunk normál kerti földet, vagy ha más nincs tőzeges földkeveréket. A tiszta tőzeg önmagában való alkalmazása nem javasolt - egyoldalú a tápanyagtartalma és rossz a vízgazdálkodása is. Talajjavításra az alacsony mésztartalmú tőzegfélék bekeverése ajánlott, ha különleges indok nincs akkor egyharmad részarány felhasználása elegendő. A növények alá csak túlérett, - még inkább teljesen komposztálódott szerves trágyákat használjunk. Jól használhatók a kerti zöld nyesedékekből készült komposzt féleségek. Istállótrágyával az UNIO térnyerése óta az erősen lecsökkent állatállomány miatt még a falusiak is csak szárított állapotban zsákolva találkoznak. A kertépítők előszeretettel használják a leromlott kerti talajok feljavítására a karámföldet, melynek korlátozott a beszerezhetősége. Mint a legfontosabb tápanyag források a műtrágyák is számításba jöhetnek mind telepítéskor, mind azt követően egyaránt.

Alaptrágyaként tápagyagigényes növények esetén se adjunk 5- 10 dkg/m2 -né nagyobb mennyiségű NPK komplex műtrágyát. Gondosan ügyeljünk azonban arra, hogy közvetlenül a gyökérzettel ne érintkezzen a műtrágya, mert a magas sókoncentráció miatt perzselhetnek. Ültetőgödörbe adagolva kb. 10-20 cm es földtakarás szükséges, felszíni alkalmazással a növény töve körül (nem közvetlenül a növény tövéhez és nem egy csomóban) célszerű széthinteni. A kiültetett növények rendszeres tápanyag pótlását legegyszerűbben évente egy alkalommal végzett NPK komplex alapműtrágya adagolásával meg tudjuk oldani. Többszöri adagolás nem szükséges, kivéve ha gyenge termőképességű a talajunk. A túlzott növénytáplálással nagyobb károkat okozhatunk, mint ha kissé tápanyag hiányosan tartjuk növényeinket. A túladagolt tápanyag - különösen a sok nitrogén nagy mennyiségű csapadékkal, vagy öntözővízzel együtt alkalmazva nagy növedéket és laza szöveteket eredményez. Az erősebb hajtású, lazább szövetű növények jobban ki vannak téve a kártevőknek - pl. a levéltetvek az ilyen növényeket jobban károsítják, valamint jelentősen romlik a növények tél- és fagytűrőképessége. A gyenge talajokra került növények tápanyagellátására talajba dolgozva szerves trágyákat is használhatunk - feltéve ha be tudjuk szerezni ezeket. A mai viszonyok között legkényelmesebben a különféle műtrágyákat használhatjuk. Alaptrágyaként az NPK komplex műtrágyák a legkedvezőbbek őszi (NPK 8-21-21), vagy kora tavaszi (NPK 15-15-15) kijuttatással. A szokásos mennyiség 3-5 (10) dkg/m2. Fejtrágyaként évi egy-két alkalommal nitrogén műtrágyákat is használhatunk - ha indokolt május -június hónapokban 2-3 dkg/m2 mennyiségben.


Az alkalmazott trágya féleségek kiválasztásakor vegyük figyelembe az egyes növények különleges igényeit is. A savanyú talajokat igénylő növényeket (erika, magnolia,hortenzia, egyes mészkerülő fenyőfélék stb..) pl. ne kezeljük mészammonsalétrom (pétisó) műtrágyával, a klór érzékeny növények kálium igényét kálisó helyett inkább káliumszulfáttal elégítsük ki. A lombtrágyázás önmagában a faiskolai dísznövényeknél csak ritkán indokolt ( pl. vas vagy magnézium hiányos klorózis).Lombtrágyát többnyire csak valamilyen kártevő (levéltetű, atka) vagy kórokozó (lisztharmat, peronoszpóra, rozsda stb.) elleni védekezéshez társítva használjunk. A hiánybetegségek közül a nitrogén-, vas- és magnézium hiányos sárgulás- ismertebb nevén klorózis fordul elő leggyakrabban. Kezelésükre általában évente több alkalommal kell időt fordítani. A rendelkezésre álló készítmények száma sok, szakmai szempontok helyett inkább a beszerezhetőség a választási szempont. Augusztus közepétől tápszerekkel már lehetőleg ne serkentsük további növekedésre növényeinket, mert a növényeink télállóságát kockáztatjuk vele. A helytelenül megválasztott műtrágyával különféle toxikus hatások is kiválthatók.

VISSZA